Mint ismeretes, a Médiatanács négy hónapja, 2012. június 20-án határozott arról, hogy súlyos és tartós szerződésszegés miatt felmondja a notóriusan nem fizető Neo FM médiaszolgáltatási engedélyét. Azóta a Neo FM-et működtető üzleti vállalkozás tulajdonosának tartozása megközelítette az egymilliárd forintot.

2012 júniusának elején Auer János, a Médiatanács tagja bejelentette, hogy a hatóság az akkor már 700 milliósra duzzadt tartozás késedelmi kamatait is hajlandó elengedni a Neo tulajdonosainak, akik azonban azóta sem rendezték – sőt növelték – az állami vagyon használaáért fizetendő díjhátralékot

A Médiatanács számos alkalommal próbálta megmenteni a fizetési nehézségekkel küzdő rádiót. Többször fizetési könnyítést, részletfizetést és egy alkalommal pedig díjcsökkentést is adott az országos rádiócsatornát működtető vállalkozásnak. Utolsó lehetőségként egy mentőcsomagot dolgozott ki a Neo FM számára, amely kedvező részletfizetési lehetőséget és a 40 millió forintos késedelmi kamat elengedését tartalmazta. A rádiót üzemeltető vállalkozás tulajdonosai továbbra sem fizettek díjat, nem biztosítottak bankgaranciát, a megállapodásokat nem tartották be és az utolsó mentőcsomaggal sem éltek.

Az üzleti vállalkozás folytatólagos szerződésszegő magatartását a hatóság nem tudta másként értelmezni, mint hogy a rádió vezetése lemondott a csatornáról és maga kívánja bezárni a rádiót. A tulajdonosok voltaképpen maguk mondták fel médiaszolgáltatási szerződésüket.

Ezek után a rádió csődeljárást kért saját maga ellen és bírósági eljárás indított a Médiatanács szerződésbontása miatt.

A bíróság a Médiatanácsnak adott igazat:

„Az alperes, mint hatóság az Mttv. cogens szabályai alapján kizárólag olyan vállalkozásoknak biztosíthat – pályázat útján – műsorszolgáltatási lehetőséget, akik igazolják, hogy olyan vállalkozások, amelyek a társadalom – törvényben foglalt – elvárásainak megfelelő kritériummal rendelkeznek. A felperes – részletfizetési kedvezménye dacára – nem tett eleget díjfizetési, bankgarancia állítási kötelezettségének, olyan csődeljárás alatt áll, amelyet maga kezdeményezett. Ez a helyzete nem rajta kívül álló okra vezethető vissza, hanem arra, hogy kötelezettségeinek nem csak az állammal, hanem másokkal szemben sem képes eleget tenni. Maga volt az előidézője tehát annak, hogy a műsorszolgáltatókkal szemben támasztott törvényi kritériumoknak nem felel meg. Az ilyen szervezetnek a törvény szerint a műsorszolgáltatási piacon nincs helye. [...]a hatóság határozatba foglalt következmény érvényesítése nem odázható el a végrehajtás felfüggesztésével azért, mert az a törvény szerinti közérdek érvényesülésének, valamint a műsorszolgáltatói piaci versenynek a csorbulásával járna, amelyeket súlyosabb következménynek kell értékelni, mint a műsorszolgáltató bevételszerző érdekét.” (idézet a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.983/2012/9. számú végzéséből)

2012. november 7.

Médiatanács, szóvivői iroda