A dramatizált hangjátékokat és hangjáték-sorozatokat támogató Cserés-pályázat eredménye

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a legutóbbi ülésén meghozta döntését az idén először kiírt Cserés Miklós-pályázat eredményéről a Magyar Média Mecenatúra programon belül. A testület 49 millió forint összeggel 22 magyar rádiós hangjáték elkészülését támogatta. Ezáltal a gyakran kevés figyelmet kapó rádiós művészet modern követelményeknek megfelelő ösztönzése válik lehetővé: előnyben részesültek a dinamikus, eredeti, nyelvileg gazdag, színvonalas megoldásokat, a kortárs irodalmi, gyermekirodalmi alkotásokat és zenéket alkalmazni kívánó pályázatok; emellett a felhívás a magyar szerzők, szépírók támogatását is célul tűzte ki, hiszen külön keret állt rendelkezése a rádiós szövegkönyvek kidolgozására.

A hangjáték a dráma műfajának legfiatalabb ága: 90 éve, 1924. január 15-én sugározták Angliában a világ első rádiójátékát, Richard Hughes Veszély című darabját.  A rádiókban születtek a tévés szappanoperák ősei is, Magyarországon ennek első produktuma a közel ötven évig sugárzott híres Szabó család. Az egyik legnagyobb hatású hangjáték 1938-ban hangzott el az amerikai CBS rádióban, amikor H. G. Wells Világok harca című klasszikus fantasztikus regényéből készült rádiójáték került terítékre, amelyet hallva sokan valóságnak vélték a földönkívüliek invázióját, és pánik tört ki. A Magyar Rádióban már 1938-ban megalakult egy külön hangjáték-műhely. A műfaj idén kidolgozott támogatására hosszú ideje nem volt példa, pedig a hangjáték népszerű a gyermekek körében a meseadaptációk révén, a műfajhoz közel álló hangoskönyveket a középkorúak kedvelik, az idősebbek pedig – a Szabó család révén is – már korábban megszerették a rádiójátékokat.

A Cserés-pályázat jóvoltából a Tilos Rádió, a Magyar Rádió, a Magyar Katolikus Rádió és a Lánchíd Rádió számára pályáztak alkotásokkal. Hangjáték készül Fellini szövegkönyvéből Akarsz velem álmodni címmel, Térey János  többszörös díjnyertes Asztalizene című művéből. Megelevenedik az, hogy mi történhetett a Kremlben az 1956-os események alatt és az Idaho-beli Moscow város rádióállamosán, dramatizálnak számos kortárs gyerekmese-sorozatot Berg Judit Rumini egeres epizódjai, Both Gabi Lilipótvárosi meséi, Czigány Zoltán Kósza és Csoda lovacskás történetei, valamint Baráth Katalin, Boldizsár Ildikó és Jeney Zoltán meseregényei alapján. Hangjáték lesz Topolcsányi Laura egy mai tizenegy éves kislányról szóló történetéből és egy szintén tizenegy éves kisfiú középkorban játszódó kalandjaiból, Danilo Kiš életrajzi regényéből, Kalkuttai Teréz anya, Kőrösi Csoma Sándor, Händel életéből és a makkosmáriai kegyhelyen történtekből. Rádiós dráma készül egy pesti bérház liftjében lezajlódó eseményekről, egy karmester elképzelt sorsáról és a kommunizmus idején harcoló székely ellenállókról is. A nyertesek teljes listája az NMHH honlapján az e témában közzétett hírhez kapcsolódó dokumentumok között olvasható.

Dokumentum-, ismeretterjesztő és internetes filmek készülhetnek 188 millió forint értékben

A Médiatanács 27 új magyar nem fikciós film számára összesen 188 millió forint odaítéléséről is döntött a mecenatúraprogram keretében. 14 dokumentumfilm készülhet majd el 113 millió forint értékben az Ember Judit-pályázat 2. fordulójában, 9 ismeretterjesztő film 71 millió forint értékben a Kollányi Ágoston-pályázat 2. fordulójában, 3 internetes közzétételre szánt alkotás 3 millió forint értékben a Neumann János-pályázat 2. fordulójában, ezen kívül egy azonnali, helyszíni forgatási kérelmet is támogattak 1 millió forinttal az Escher Károly-pályázat keretéből.

A támogatásoknak köszönhetően dokumentumfilmben mutatják többek között a Keresztény Roma Szakkollégiumok Hálózatát, a XXI. századi erdélyi arisztokráciát a Bánffy és a Bethlen családon keresztül, az I. és II. világháborús hősi emlékművek szerepét a közösségek életében, az I. világháború előképeit az operett és az építészet műfajain és utóhatásait angol történész szemével, valamint a magyar katonáknak a varsói felkelésben játszott szerepét. A szocializmussal is több film foglalkozik: feldolgozzák a munkásőrség történetét, az ötvenes években létrehozott nagy magyar iparvállalatok tündöklésének és bukásának okait és egy a hatvanas években Magyarországra tanulni érkezett vietnámi diák szerelmi históriáját. Forgatnak Kárpáti György vízilabdásról, egy hanti-magyar és egy román-magyar vegyesházasságról, egy székely színésznő Németországból való hazatéréséről.

Ismeretterjesztő filmek szólnak majd a Tanácsköztársaságról, a Rákellenes Liga önkénteseinek munkájáról, a nagyvároshoz alkalmazkodó állatfajokról, a pásztorkodás tájalakító hatásáról, a Kárpát-medence néhány ősi vizes élőhelyéről, a székelyföldi famaffiáról, az erdélyi népi mesterségek jelenéről, a magyarországi búcsú ünnepéről és a vasúti építészetről is.

Online filmet készítenek a köztéri művészetről, az ökotervezésről és egy keszthelyi szakképző iskoláról, valamint megkezdhetik a forgatást azon az emlékülésen, amelynek középpontjában Koszorús Ferenc szerepe áll a budapesti zsidók deportálásának megakadályozásában. A nyertes teljes listája az NMHH honlapján az e témában közzétett hírhez kapcsolódó dokumentumok között olvasható.

Döntések egy a Duna tévén vetített film téves korhatár-besorolásáról és helyi rádiós frekvenciák pályázati felhívásairól

A Médiatanács véglegesítette hét helyi rádiós frekvencia közösségi hasznosítású pályázati felhívását a tervezetek társadalmi-szakmai egyeztetését szolgáló nyilvános meghallgatások megtartása után. A Dabas 97,5 MHz, Dömös 104,9 MHz, Esztergom 97,4 MHz, Komárom 88,3 MHz, Komló 91,4 MHz, Piliscsaba 104,2 MHz és Vác 94,1 MHz frekvenciák vételkörzetei 2 ezer és 34 ezer fő közöttiek lesznek, a legkisebb Dömösé, a legnagyobb Vácé. A végleges felhívások a az NMHH Médiatanácsának honlapján a Pályáztatás alatt... rovatban olvashatók. A testület elfogadta két további közösségi rádiós szolgáltatási lehetőség pályázati felhívásainak tervezetét: a Nyíregyháza 100,5 MHz körzeti frekvencián 116 ezer főt, az Orosháza 88,6 MHz helyi frekvencián 30 ezer főt érhet el majd a nyertes rádióadás, amelyek az NMHH Médiatanácsának honlapján a Pályáztatás alatt… című rovatban olvashatók.

A testület 80 ezer forint bírságot szabott ki a Duna televízióra, mert a Lolita című amerikai-francia filmet tévesen a „12 éven aluliaknak nem ajánlott” korhatár-kategóriába sorolta, és a megengedett idősávnál korábban sugározta. A filmet helyesen csak az egyel magasabb, „16 éven aluliaknak nem ajánlott” kategóriában lehetett volna műsorra tűzni, 22 óra után.