A legkülönbözőbb érdeklődésű tévénézők is találhatnak maguknak kedvükre való filmet azok közül az alkotások közül, amelyek tervei a héten kaptak zöld utat a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjában. Széles spektrumon mozgó, színes témákat feldolgozó dokumentumfilmek, változatos portréműsorok, tanulságos történelmi visszatekintések, hiánypótló kortárs animációs művészeti alkotások és gyerekeknek szóló színvonalas meserajzfilmek is láthatók majd jövő évtől a héten támogatást nyert pályázatoknak köszönhetően.

Dokumentum- és ismeretterjesztő filmek a Tisza cipőtől Bem apóig

A filmes pályázatok közül ezúttal 15 dokumentumfilmterv – köztük két határon túli pályázó – kapott összesen közel 110 millió forint támogatást a 2014-ben meghirdetett Ember Judit-pályázat harmadik fordulójában. Forgatnak majd egy, a Miskolc-Lyukóvölgyben, mélyszegénységben élőket segítő szociális munkás eredményeiről, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nyomortelep-felszámolási programjáról, Perczel Zita színésznő életéről, a menedzserbetegségek hátteréről, a Tisza Cipőgyárról, a Magyar Állami Népi Együttes történetéről és művészi korszakairól, valamint az évszázadokkal korábban jól működő székely autonóm falvakról. A dokumentumfilmekből megismerhetjük majd a jövőre 120 éves Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet történetét, emlékképeit, értékeit, csakúgy, mint a sárközi Duna-ártéri gazdálkodást. Portréfilmek készülnek a vasfüggöny és a berlini fal megnyitásáról döntő katonavezetőkről, ’56 után hazatérő emberekről, egykori keletnémet menekültek visszaemlékezéseiről a Páneurópai Piknikről. Az egyik támogatott alkotás szól majd egy ökörhúzta ekhós szekérrel az országban vándorló fiatalemberről, egy másik egy belvárosi fiatal pár somogyi falusi újrakezdéséről és megismerhetjük székelyudvarhelyi fiatal zenészek Budapestre vándorlásának történetét  is.

Az ismeretterjesztő filmek támogatását célzó 2014-es Kollányi Ágoston-pályázat harmadik fordulójában 10 filmterv pályázott sikerrel, amelyek összesen 77 millió forintot nyertek el. Ennek köszönhetően filmet forgatnak a szilvásváradi lipicai lófajtáról, egy nyolcezer éves páratlan alföldi faluleletről, a magyar puszta rejtett kincseiről, Székelyföld I. világháborús kálváriájáról és háromszor öt percben mozgókép készül a természetfilmezés alapkérdéseiről is. Portréfilmek is születnek olyan történelmet meghatározó/formáló nagy alakokról, mint Bem apó, a Ford T-modellt megalkotó Galamb Józsefről, Für Lajos politikusról, Japán első, magyar származású bibliafordítójáról, Bettelheim Bernátról és a közel százéves Olofsson Placid bencés szerzetesről.

Bucsi Réka és az A38 is nyert az animációs, illetve az online filmes pályázatokon

Az animációs filmek készítését ösztönző 2014-es Macskássy Gyula-pályázat harmadik fordulójában 9 alkotás jutott összesen több mint 65 millió forinthoz. Bucsi Réka, a sokszoros díjnyertes Symphony no 42. alkotója haikuszerűen kapcsolódó jelenetekben eleveníti meg a vágy, szerelem és magány témáját LOVE – Szerelem címmel; a rendező tavaly többek között  elnyerte a Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztivál második legrangosabb díját, a Hirosima-díjat. Ulrich Gábor animációjában Szent Simeon történetét gondolja újra Balansz címmel. Szeiler Péter fotóanimációs technikával folytatja az És ezt így hogy? sorozatát az Ásványvíz epizóddal. Lackfi János menzás gyerekverseit is megfilmesítik a verseskötet illusztrátora, Megyeri Annamária rajzai alapján. Újabb epizód készülhet el Cseh Tamás válogatott indián meséiből a néhai szerző narrációjával, ezúttal a Kojot és a waiscsu története; folytatódnak Bab Berci kalandjai, most a „tünkány vagy kicsodával”, illetve a Borka és a varázsruha című, magyar motívumokra épülő mesesorozat. Animációs film lesz Csupipupiról, a tiszteletbeli rendőrkutyából A cipőrágcsa címmel, és képernyőre kerül Simon Réka Zsuzsanna A könyvgyűjtő király című meséje.

Az online videók gyártását finanszírozó 2014-es Neumann János-pályázat negyedik fordulójában szintén 9 pályázó – ebből egy határon túli jelentkező – jutott támogatáshoz összesen 9 millió forint értékben. Dokumentumfilm-sorozatot forgatnak majd az A38-on játszó magyar előadóművészekről, a Palócföld kincseiről és a színházi világ mindennapjairól. Riportsorozatot láthatunk a jezsuiták és világiak közös misszióiról, riportfilmet a főváros rejtett zugairól, portréfilmeket kortárs táncművészeti műhelyekről, példaértékű magyar életutakról. Ismeretterjesztő film készül gyerekek számára a művészeti alkotómunkáról, illetve sorozat zenés animációs kisfilmekből. A videók az A38, a Bonum TV, a Közgáz Vizuális Brigád, a Kultúrpart weblapján, a mandineren, a mese.tv-n, az egyszervolt.hu-n, a valasz.hu-n, illetve a welovebudapest.com oldalán lesznek megtekinthetők. A Magyar Média Mecenatúra program pályázati döntései részletesen a kapcsolódó dokumentumokban olvashatók.

Pályázható a Budapest 92,1 MHz; tanulmány az új tévés reklámszpotokról

A Médiatanács honlapján közzétette a Budapest 92,1 MHz körzeti frekvencia közösségi rádiós hasznosítására kiírt pályázati felhívásának végleges szövegét. A pályázati ajánlatokat február 16-án lehet majd benyújtani. A testület a frekvenciát eddig használó Klasszik rádió szolgáltatójával ideiglenes szerződést kötött a törvényi előírásoknak megfelelően legfeljebb további 60 napra.

A Médiatanács döntésének értelmében a testület weblapján olvasható a televíziókban és a rádiókban tavaly a második negyedévben közzétett új reklámszpotokról szóló tanulmány is (szintén a kapcsolódó dokumentumokban található), amelyből többek között kiderül, hogy 41 televízióban és rádióban három hónap alatt napi harminc, összesen 2634 új hirdetéssel találkozhattak a nézők és hallgatók – az első negyedévben ez a szám 1693 volt. A rádióknál a vizsgált periódusban összesen 1133 új reklámszpot jelent meg, amely 2014 első negyedévéhez képest 75 százalékos növekedést jelent. A közreadott új reklámszpotok számában a Juventus rádió érte el a legkiugróbb eredményt (264 szpot), „visszaelőzve” a Class FM-et (256 darab), a 2013 azonos időszakától és 2014 első negyedévétől eltérően.  Az egy évvel korábbiakhoz képest csaknem a kétszeresére, 2,2 százalékról 4,2 százalékra emelkedett a kiskorúakat megcélzó tévéhirdetések aránya; a rádiók a 3 hónap alatt mindössze 15 ilyen reklámot sugároztak. Az elemzett reklámok 27 százalékában termékeket, 70 százalékában pedig szolgáltatásokat népszerűsítettek. Leggyakoribb hirdetőnek a szabadidő- és a kereskedelmi szektor számított (27,7%, illetve 24,5%). A hangsúlyozottan hazai származású termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítő reklámszpotok részesedése – a korábbiakhoz hasonlóan – szintén rendkívül alacsony értéket vett fel (3,9%). 2013 második negyedévéhez képest az első ízben tévéadásba szerkesztett reklámszpotok között a termék, szolgáltatás hazai származását hangsúlyozó hirdetések aránya valamelyest visszaesett 5,3 százalékról 4,4 százalékra. Az új televíziós reklámok szektor szerinti megoszlását vizsgálva a kereskedelem erősödése mutatható ki mind 2013-hoz (25,5% vs. 28,6%), mind 2014 első három hónapjához (27,2%) képest.  2013 második negyedévével összehasonlítva valamelyest növekedett a hírességek közreműködésével készült képernyős reklámszpotok aránya 6 százalékról 7,6 százalékra (a rádióknál az 5,5 százalék körül alakult), és a korábbi eredményektől eltérően ezúttal nem a média, hanem a sport világa delegálta a legtöbb szereplőt: a Spar/Interspar áruházlánc Ördög Nóra mellé (kilenc eltérő reklámszpot) „hozta be” a hegymászó Klein Dávidot, akit 11 különböző hirdetésben láthattak a nézők; a Tesco szintén sportosabb arcát mutatta: Pelé 11 reklámfilmjükben jelent meg.