Országos, illetve legalább félmillió főt önállóan vagy pályázati együttműködésben együttesen elérő körzeti rádiók fogják sugározni Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa Cserés Miklós-pályázatán nyertes dramatizált hangjátékokat, hangjátéksorozatokat – a testület eheti ülésén született döntés alapján. A pályázat elindításakor kiemelt cél volt a hazai kortárs és gyermekirodalom, valamint ezzel párhuzamosan a forgatókönyv- és szövegkönyvírók munkájának támogatása. Tavaly már 22 pályaművet támogatott a grémium. Az idei támogatási lehetőségről szóló, 50 millió forint keretösszegű pályázati felhívás pénteken jelenik meg a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programját lebonyolító mecenatura.mtva.hu honlapon. Az egy pályázó által elnyerhető összeg hangjáték gyártása esetén 20 ezer forint/perc, míg a forgatókönyv megírására egymillió forint számolható el. A javasolt kategóriák: egy- vagy kétrészes, részenként 55 perces hangjáték, vagy 5-10 részes, részenként 24 perces, vagy 15-30 részes, részenként 15 perces sorozat. A szinopszisok beadási határideje április 21., a támogatott alkotásokat 2016. május 31-ig kell majd elkészíteni. 2014-ben már 22 hangjátékot támogatott a testület.

A Médiatanács a reklámhangerősség törvényi rendelkezéseinek megsértése miatt 270 ezer forint bírságot szabott ki az ATV szolgáltatójára, a tavalyi negyedik negyedévi hatósági ellenőrzésen regisztrált értékek alapján, amelyek kilenc esetben, több mint 3 decibellel meghaladták a környező műsorszámok átlagait. A médiatörvény előírja, hogy a tévékben, rádiókban a reklámok, műsorelőzetesek átlagos hangereje nem lehet nagyobb az azok előtt, illetve után vetített műsorszámokénál.

 Folytatódnak az NMHH médiapiaci kutatásai a legfrissebb eredmények közzétételével

Megjelent a hatóság médiapiaci kutatássorozatainak három legújabb tanulmánya, amelyek teljes egészükben elolvashatók a www.nmhh.hu oldalon. Az NMHH elemzései hozzájárulnak a magyar médiapiac mélyebb megértéséhez, szakmai háttérként szolgálnak a hatósági döntések megalapozásához, nyilvánosságra hozatalukkal pedig támogatják a médiapiaci szereplők, szakemberek, kutatók, hallgatók és a téma iránt érdeklődők ismeretszerzését.

A televíziók hallássérülteket segítő, tévéműsor-feliratozási gyakorlatát a tavalyi második félévben vizsgáló jelentésből kiderül, hogy a 6–24 óra közötti műsorsávban előírt 10 óra akadálymentesített műsoridő követelménye a vizsgált napok 39 százalékánál nem valósult meg, a feliratozás minőségében a munkatársak csak az M2 és az M3 műsoraiban tapasztaltak jelentős javulást, az élő műsorok feliratozása továbbra is elmarad vagy erősen hiányos. Összességében azonban a segédlettel ellátott műsoridő nőtt, és a műsorszámok több mint kétharmada hozzáférhetővé vált a hallássérültek számára.

 Az NMHH folytatta a két nagy kereskedelmi tévé műsorainak támogatási gyakorlatáról szóló vizsgálatát is, ezúttal a 2014 negyedik negyedévével. A most közzétett tanulmány megállapítja, hogy 2014-ben jelentősen növekedtek a televíziós társaságok nem hagyományos reklámszpotokból származó kereskedelmi bevételei, mert éves összesítésben 23,5 százalékkal növekedett a műsortámogatói, szponzorszpotok volumene, és 2013-hoz képest 21,5 százalékkal az időtartama is.

A tévéműsorokban megjelenő társadalmi sokszínűséget elemző NMHH-kutatás legújabb jelentése szerint a tanulmány által kiemelt társadalmi csoportok – kisebbségek, gazdasági szervezetek, érdekvédelmi szervezetek, civilszervezetek, nyugdíjasok, munkanélküliek, tanulók, fogyatékkal élők, egyházak – némileg kisebb mértékben jelentek meg a főbb hír- és politikai műsorokban 2014 első félévében, mint a megelőző években: a korábbi 17-19 százalékhoz képest ez az érték 15 százalék alá esett, ezen belül a romák reprezentációja drasztikusan csökkent, míg a határon túli magyarok megjelenése nőtt. A nemek megjelenési arányaiban továbbra is férfiak dominálnak: a vizsgált műsorokban megjelenő személyek négyötöde férfi és csupán egyötöde nő.