Ebben a főrovatban a média- és a hírközlési termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban kerülő felhasználók minden hasznos információt egybegyűjtve megtalálnak az ügyintézéshez szükséges címektől kezdve a jogszabályokon, határozatokon, nyilvántartásokon át az állampolgárokat segítő tájékoztató szolgáltatásokig, hírekig. Külön rovat foglalkozik a digitális átállással és azzal, mikor érdemes a média- és hírközlési biztoshoz fordulni.

Ebben a főrovatban elsősorban a hírközlési területtel foglalkozó szakemberek, hírközlési szolgáltatók jutnak információkhoz. Tájékoztatást kaphatnak többek között a piacelemzési eredményekről, az előírt adatszolgáltatások feltételeiről, a felügyeleti eljárások állapotáról, a frekvenciapályáztatások aktuális helyzetéről, a Nemzeti Filmiroda által kezelt nyilvántartásokról.

Ez a főrovat elsősorban az NMHH felelősségi területeivel foglalkozó sajtómunkatársak számára tartalmaz hasznos információkat. Itt jelennek meg a közérdeklődésre leginkább számot tartó információk, az NMHH-t érintő legfrissebb hírek, sajtóközlemények. Az érdeklődők itt tájékozódhatnak a Szóvivői iroda elérhetőségéről, letölthetik kiadványainkat.

Ez a főrovat az NMHH önálló hatáskörű szervéről, a Médiatanácsról és működéséről ad információkat. Az érdeklődők tájékozódhatnak a testület ülésein történtekről, a Médiatanács ajánlásairól, a médiaszolgáltatási pályázatok aktuális állapotáról, a médiaszolgáltatások és sajtótermékek nyilvántartásáról és bejelentéséről, a műsorelemzések eredményeiről.

Gyengénlátóknak English Magyar
 

Médiatanács: 43,5 millió forint támogatás négy új animációs filmre

• Publikálva: 2017.01.20. 11:42 • Címke: Mecenatúra-pályázatok: Macskássy Gyula (animációs filmek), m4 (Duna Médiaszolgáltató Zrt.), ATV Zrt. (Magyar ATV, atv.hu), TV2 (TV2 Média Csoport Kft.), Eger Hírek • Forrás: Intézményi Kommunikációs Osztály, Kommunikációs Igazgatóság

Szimbiózis, új Szőrmók Ovi-, Szupermalac- és Borka-epizód – négy animációs film elkészítését támogatja 43,5 millió forinttal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Magyar Média Mecenatúra program Macskássy Gyula pályázatán keresztül. A Médiatanács nem indít eljárást a népszavazással összefüggő televíziós szpotokat kifogásoló bejelentések kapcsán és egy internetes portálon megjelenő riport ügyében hatáskörhiány miatt.

Három kortárs magyar animációs sorozat bővülhet új részekkel – bővülő gyermektartalmak a televízióban

Három, gyerekeknek szóló sorozat egy-egy új epizódja és egy felnőtteknek szánt önálló animációs mű kapott támogatást a 2016-os Macskássy Gyula-pályázat utolsó fordulójában. Elkészülhet a Szőrmók Ovi második része, amely A homokvárépítő verseny alcímet viseli. Miklósy Zoltán meséjében a buborékgömbjükben pattogva közlekedő kis szőrmókok, Lali és Flamo azon dolgoznak, hogy megtörjék Sumák Samuék homokvár-hegemóniáját, és két év után az övék legyen a legstabilabb építmény. Máli Csaba sorozata, a Szupermalac és Űrpatkány a 3-4. epizóddal folytatódhat, amelyben előbb egy elszabadult, éhes fekete lyuktól kell megmenteni a világot, majd az új hőst, Zúzót kell ártalmatlanná tenni. A Gurmai Beáta rendezte Borka és a varázsruha című meséből is újabb rész készül, az 5. epizódban a főhőst rossz kedvéből is kirángatja a varázslatos öltözet, miután megmutatja, mit lehet tenni bánat ellen.

A magyar–francia koprodukcióban megvalósuló Szimbiózis is elnyerte a Médiatanács támogatását. Andrasev Nadja 10 perces animációja vegyes technikával készül (kollázs, digitális rajzanimáció és pixilláció), és arról szól, hogyan dolgozza fel egyedi módon megcsalásait egy feleség, aki előbb nyomozni kezd a szeretők után, majd miután elhatalmasodik rajta a kutató- és gyűjtőszenvedély, természettudományos jelleggel figyeli meg férje nőit. A filmeket 2018. január 31-ig kell elkészíteni, a televíziós bemutatók határideje: 2018. június 30.

A népszavazással összefüggő, kifogásolt televíziós szpotok nem indokolnak hatósági eljárást

A Mérték Médiaelemző Műhely beadványa nyomán a Médiatanács nem indít eljárást azoknak a „Tudta (…)?” és „Megüzentük Brüsszelnek (…)” kezdetű bejátszások kapcsán, amelyek a magyar kormány megbízásából készültek, és amelyeket kormányinformációként tettek közzé a közszolgálati csatornákon, illetve az ATV-n és a TV2-n. A beadvány szerint ezek politikai reklámoknak minősültek, amelyeket választási kampányidőszakon kívül csak már elrendelt népszavazással összefüggésben lehetett volna közölni. A Médiatanács azonban megállapította, hogy nem merült fel jogsértés, mert a szpotok nem minősülnek politikai reklámnak, mivel a bevándorlásról, illetve a népszavazás eredményéről tényközléssel tájékoztattak.

Szintén nem indít eljárást a Médiatanács a Magyar Liberális Párttól érkezett bejelentés kapcsán, amely kampánynak minősítve kifogásolta a Magyar ATV-n, a Fem3-on, az M4-en és a Pro4-en közzétett, a kényszerbetelepítéseket ellenző hirdetéseket. A Médiatanács az esetek kivizsgálása alapján megállapította, hogy a szpotokat a 2016. május 10-én elrendelt népszavazással összefüggésben tették közzé, május 20-ától, tehát nem sérült a politikai reklámok korlátozásáról szóló rendelkezés. A bejelentés utcai kampányplakátokat és internetes hirdetéseket is kifogásolt a témában, ezek azonban nem tartoznak a Médiatanács hatáskörébe.

Internetes sajtótermékben megjelent, aggályosnak talált cikk kapcsán személyiségi jogi per kezdeményezhető

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa január 17-i ülésén tárgyalta azt a beadványt, amely az Eger Hírek című internetes sajtótermékben tavaly év végén megjelent, súlyos bűncselekményről szóló cikket kifogásolta. Az írás egy, a kortársai által elkövetett szexuális zaklatás és erőszak áldozatává vált gyermekkel készített televíziós riport egyes részleteit, illetve a bűncselekmény utóéletét mutatta be szöveges és képes formában, ugyanakkor a cikkhez kapcsolt linken keresztül a fiúval készített beszélgetés felvételét (egy háromperces videót) is elérhette a közönség. A cikkben a riporter kérdéseire válaszolva a gyermek részletesen beszámolt az átélt traumáról, a szörnyű tett lehetséges indítékairól.

Az említett médiatartalom rendkívül aggályosnak tekinthető. A médiahatóság korábbi gyakorlatában számos alkalommal állapította meg az emberi méltóság megsértését kiszolgáltatott helyzetbe kerülő gyermekek bemutatásával. Jogsértőnek minősítette a hatóság azt a riportot, amely egy fiú – társai által történt – megalázásáról szólt, illetve egy másik, a „tótújfalui gyilkosságként” elhíresült eset televíziós bemutatását is. Hasonlóképpen jogsértőnek minősült egy bűncselekmény áldozatává vált gyermek – személyének azonosításra alkalmas – bemutatása, televíziós szerepeltetése, a bántalmazások képi illusztrálása. Az e tényállásokban szereplő jogsértések súlyosan sértettek olyan alapvető társadalmi normákat és érdekeket, mint a közösségi szolidaritás és a kiskorúak egészséges fejlődéséhez fűződő joga.

A fiatalkorúak és gyermekek médiabeli megjelenítése, szerepeltetése során a gyermekekkel történő riport készítésekor alapos körültekintéssel kell eljárni. A műsorkészítőknek kellő érzékenységgel kell bemutatniuk a gyermekeket. Ennek során tiszteletben kell tartani a gyermek emberi méltóságát és más jogait, valamint a gyermek érdekeinek a védelmét, és ügyelni kell arra is, hogy a riport elkészítése, illetve annak közzététele ne okozzon lelki fájdalmat a kiskorúnak. Különösen nagy gondossággal kell eljárni azokban az esetekben, amikor a gyermekkel valamely általa átélt tragédia vagy szívfájdító élmény kapcsán készítenek beszélgetést. A gyermekek zavartalan fejlődése olyan alkotmányos cél és társadalmi érdek, amely az egyént közvetlenül ért jogsértés hiányában indokolhatja az emberi méltóság jogának társadalmi célú (intézményes) védelmét, és így a médiahatósági fellépést.

A vizsgált médiatartalom ezen alapvető szempontoknak nem felelt meg. A Médiatanács ugyanakkor vizsgálata során azt állapította meg, hogy a kifogásolt szöveget, képeket és annak mozgóképes kiegészítését (a linkről elérhető videó) egységesen kell megítélni, és sajtótermékben – annak részeként – közzétett médiatartalomként minősítendő. A hatályos jogi környezetben azonban a Médiatanács a sajtótermékekkel – nyomtatott és internetes sajtó – szemben nem végezhet vizsgálatot, jogköre csak a médiaszolgáltatások emberi méltóságot sértő cselekményei esetén van. Erre tekintettel a Médiatanács hatáskör hiányában nem indíthatott hatósági eljárást; egy hasonló televíziós tartalom esetében ez nyilvánvalóan megtörtént volna. A panaszolt újságcikkben érintettek (személyesen maguk) személyiségi jogi pert kezdeményezhetnek, amelyek kizárólag – polgári – bíróságokon indíthatók.